Paprikás csirkével töltött palacsinta

Nemrégiben megkaptam anyukámtól a nagymamám szakácskönyvét, sajnos a címét és a kiadás idejét sem tudom, mivel már csak a belső része van meg, annyi valószínű, hogy lassan 100 év körül lehet a kora. Leginkább úriasabb ételek vannak benne és minden jó, ami még csak mostanság tér vissza a magyar gasztronómiába.

Egy nagyon egyszerű receptet választottam ki belőle, kicsit modernizáltam és íme a végeredmény:

Én nem a hagyományos, franciás palacsintát készítettem hozzá, hanem pufi amerikai palacsintát és nem sütöttem egybe. Azért úgy is ki fogom próbálni egyszer.

Az eredeti recept:

"Rendes módon paprikáscsirkét főzünk, úgy, hogy a hús nagyon puha legyen és hogy a leve egészen a zsírjáig elfőjjön. A paprikást ezután félretesszük és cukor nélküli finom palacsintatésztát keverünk, amelyet libazsírral a szokott módon kisütünk. A csirkehúst leszedjük a csontokról, apróra vagdaljuk, a zsírjával összekeverjük, hogy könnyen kenhető pép legyen. Tűzálló porcelánedény fenekére teszünk egy palacsintát, megkenjük csirke-töltelékkel, újból 1 palacsintát, ismét csirketöltelékkel megkenve, így folytatjuk, míg a töltelék el nem fogy. A tetejét palacsintával fedjük be és tejfellel jól leöntjük. Meleg sütőben átrotyogtatjuk és abban a tálban, amelyben sült, forrón tálaljuk."

Én apróra vágott csirkemellből készítettem a paprikást, így nagyjából 25 perc alatt el is készült.

A palacsintákhoz pedig egy bögre lisztet, egy bögre tejet, 2 tojást és egy kis sót kevertem, sűrű tésztát kaptam és kisütöttem.

Én már nem rotyogtattam át, de ha a rendes recept szerint járnék el, megtenném.