2012. augusztus 30., csütörtök

Lecsóágyon sült padlizsán

Még ha a fülemen is jön ki, sem tudom megállni, hogy ne vegyek minden szombaton egy nagy adag sárga és zöld cukkinit és lila-fehér padlizsánt. Emellett rózsaszínű és sárga paradicsomot. Igen, odáig vagyok a színes zöldségekért! Szóval, egyik nap ratatouille, majd másnap úgy érzem, rá sem bírok nézni ugyanazokra az alapanyagokra, mégis sikerül valami merőben mást összehozni belőlük, amit meg két hét alatt sem unnék meg.


Hozzávalók (2 személyre):

2 kisebb, feszes héjú padlizsán
3 paprika
3-4 szál újhagyma
kb. 10-12 koktélparadicsom vagy 2-3 nagyobb méretű
1 gerezd fokhagyma
75 g mascarpone
100 g mozzarella sajt
néhány szem olívabogyó
só, olaj

( + rizs, sáfrány)

Először a lecsót készítem el, olajon megpirítom a hagymát, rá a paprika, jól megsütögetem, sózom, mikor már jól megpirult, hozzáadom a paradicsomot és adok még neki néhány percet, hogy összerottyanjon (az ellenőrzés szerint nincs ilyen szó, nálam van!). Tűzálló tálba öntöm a lecsót, ráfektetem a hosszában egy centi vastagra szelt padlizsánokat, vékonyan megkenem a krémsajttal, a tetején pedig szépen elrendezem a mozzarella szeleteket, közé dugom az olajbogyókat. Előmelegített, 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm. Sáfrányos rizzsel tálalom.

(A töltött padlizsánt nem igazán bírom megenni, így ez kitűnő alternatíva sorstársaimnak.)

2012. augusztus 29., szerda

Pisztáciás túrófagylalt

Mikor először tértünk be a csákvári cukrászdába, hogy megkóstoljuk Csuta Zsolt cukrászmester híres triász fagylaltját (ami a 2012-es év fagylaltja lett), elkeseredtem. Komolyan ez az év fagylaltja? Túl sok íz, szinte felismerhetetlen, hogy mi micsoda (pedig azért nem állok hadilábon az ízekkel), szóval óriási csalódás. Szerencsémre ez volt a legfelső gombóc fagylalt a tölcséremben, aztán jött a csoda, a pisztáciás túró! A magam részéről követelem, hogy ez legyen az év fagylaltja, mert csodálatos! Miután eljöttünk, még hetekig emlegettem, micsoda nagyszerű élmény volt! Aztán jött az újabb kóstolás, az év fagyija nekem nem kell, de a többivel érdemes próbálkozni, széles a választék, akad benne jó néhány kincs (pl. a gesztenyefagylalt). És újabb örömteli élmény, nem szépült meg az emlék, a pisztáciás túró pont ugyanolyan finom, mint elsőre. Ráadásul O.V. is betért mellénk fagyizni (biztosan látta, hogy ez az ismert gasztroblogger itt fagyizik, csak jó hely lehet ;-) ).

Szóval itthoni próbát is megért a dolog, ráadásul csak ezek a hozzávalók voltak a hűtőben, szinte semmi más. És az eredmény: ugyanaz az ízorgia!


Hozzávalók:

250 g túró
150 g mascarpone
200 ml zsírdús tejszín
100 g porcukor
egy rúd vanília kikapart magjai
egy citrom leve

30 g tisztított natúr pisztácia (Az Aldiban lehet kapni sótlant 990 Ft/300g)
30 g tisztított natúr mandula (természetesen helyette lehet pisztácia is)
30 ml víz
50 g cukor

A tejszínt és a túrót fél órára beteszem a fagyasztóba. A tejszínt kemény habbá verem. Összekeverem robotgéppel a túrót, a krémsajtot, a cukrot, a vaníliát és a citromlevet. Óvatosan beleforgatom a tejszínt.

Elindítom a fagyigépet, beleadagolom a masszát. (Kanalanként, ugyanis ez a fagylaltalap nem folyik.) 15 perc alatt elkészíti a gép a túrófagylaltot. (Lehet több idő is, de mivel minden alapanyag nagyon hideg volt, rekord idő alatt elkészült.)

Még a gép dolgozik, összedobom a pisztáciakrémet. A magvakat, ha kell megtisztítom, egy percre lobogó vízbe dobom, majd lehártyázom. Aprítógépbe teszem a pisztáciát, a mandulát és a vizet, a lehető legsimábbra dolgozom, közben a cukrot is beleadagolom.

A túrófagyit egy műanyag dobozba teszem, a pisztáciakrémet villával eloszlatom benne márványosan, kicsit beteszem a fagyasztóba és kész.


Kedves túró- és pisztáciarajongók, mit szóltok, jöhet egy adag?

2012. augusztus 28., kedd

Bourbon vaníliás cukor házilag

Azt hiszem, egy átlagos háztartásnál kicsit több vaníliát használok (2-3 naponta elfogy egy rúd). Így aztán elég sok vanília héj marad ki, amik természetesen nem mennek a kukába, hiszen értékesek, főleg, hogy marad bennük egy csomó magocska is. Egy részét beledugdosom az alkoholban ázó testvéreik mellé, másik részéből készülhet a bourbon vaníliás cukor, amely kitűnően helyettesíti a kevésbé szimpatikus és drága bolti verziót.


Hozzávalók:

200 g cukor
6-7 vanília héja

(Az arányok természetesen változtathatók.)

Elektromos mixerbe teszem a cukrot, kb. 2 cm-es darabokban belevágom a vanília héjakat, jól összedarálom.

Tehát, 200 g cukor nagyjából 60 Ft-ba kerül, a vanília héja meg tulajdonképpen ingyen van. Ehhez képest a bolti verziót tízszeres áron adják és még nagy valószínűséggel valamiféle csomósodásgátló is van benne. Akkor ugye megéri?

2012. augusztus 27., hétfő

Dupla sajtos mekrojál itthon, "Le az E-kkel!"

A Dizájnmenzán újabb feladat elé állított Bea minden lelkes játékost. Ebben a hónapban az E betűs ételekkel számolunk le. Mivel egyébként is várakozott némi hamburgerhús a fagyasztóban, nekiláttam, hogy itthon reprodukálja Férj kedvencét a dupla sajtos mcroyal szendvicset. Megjegyzem, nem ártott volna előtte egy képet megnézni, hogy a zsemlét csak kettőbe vágjam.

Volt néhány tanulsága a dolognak:

- továbbra sem tudok marhahúst sütni
- a kontakt grillt megint bedobozolom egy évre, mert a hús fele ráégett
- havi egyszer ezentúl is belefér egy mekizés E betűk ide vagy oda. Kb. 3 óra meló volt vele, majd 3 óra szellőztetés a melegben, hajmosás a szag miatt, és én továbbra is inkább grillezett padlizsánnal és cukkinivel töltöttem meg a zsemlémet
- de a legfontosabb, hogy Férj nagyon szeretett érte, azért meg még jobban, hogy ő ehette meg az összes húst.


Hozzávalók (kb. 10-12 húspogácsához):

700 g darált marhahús (Gál Józsinál beszerezve, de ne ezt vegyétek, meg nem volt a legszebb, válasszatok inkább hátszínt hozzá és ott daráltassátok finomra)
1 ledarált zsemle (kb. 100-120 g zsemlemorzsa)
1 tojás
kb. 70 g frissen reszelt parmezán
só, bors, ízlés szerinti fűszerek
1 ek. mustár
1 nagy fej vöröshagyma
olívaolaj
2 gerezd fokhagyma

cheddar sajt
mustár, ketchup
ecetes uborka (szigorúan két szelet, mekis módra)
paradicsom
újhagyma

hamburgerzsemle

Először összeállítom és megsütöm Limara receptje alapján a nyolc zsemlét.

Miközben kel a tészta, nekiállok a húsnak. A hagymát és a fokhagymát alacsony lángon megfonnyasztom némi olívaolajon nagyjából öt perc alatt. Közben elkészítem a zsemlemorzsát. Egy nagy tálban befűszerezem a darált húst, hozzáadom a hagymát, a tojást, a mustárt, a zsemlemorzsát és a parmezánt. Jól összegyúrom a masszát, majd megformázom a húspogácsákat. Egy órára hűtőbe teszem a húsokat egy sütőpapírral bélelt tálcán.

Egy serpenyőben olajat melegítek, mikor felhevül, kisütöm a húspogácsákat, mindkét oldalukon nagyjából 5-5 percet kapnak.

A zsemléket felvágom, kicsit megpirítom, megkenem mustárral, ráhalmozom a hagymát, rá a húst, a sajtot, hogy kicsit megolvadjon, majd jöhet a paradicsom, az uborka és a ketchup is. Végül egy újabb adag belevaló. Kb. 15 cm magas lett a szendvics. :-)


(A hamburger receptje eredetiben Jamie Oliver: Jamie vacsorái c. könyvéből van - Park Könyvkiadó)


Tejes pite

Először veszek részt egy viszonylag új játékban, az online blogkóstolóban, melynek lényege, hogy összesorsolnak egy másik bloggal, onnan választasz valamit és elkészíted. A sorsoló háziasszony ezúttal Chef Viki, aki nem mellesleg engem húzott, a játszótársam pedig Gerdi. Ahogy megnyitottam Gerdi blogját, mindjárt rám mosolygott a tejes pitéje, nem volt további cécó, irány a konyha, sütőt izzít!

Az eddigi tejes pitéim clafoutis jellegűek voltak inkább, vagyis nem kellett külön felverni a fehérjét, ebben igen. Így kicsit piskótásabb lett a tésztám, jó sok friss lekvárral pedig nagyon finom!


Hozzávalók:

5 tojás
100 g puha vaj
100 g cukor
egy csipet só
egy rúd vanília kikapart magjai
300 g liszt
500 ml teljes tej

valamilyen finom lekvár

A tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem (ha kevésbé piskótásra szeretnénk csak félkeményre verjük, vagy hagyjuk egyben a sárgájával). A sárgájákat a cukorral, a vaníliával és vajjal jól kikeverem, hozzáadagolom a lisztet és a tejet felváltva, hogy ne csomósodjon. Végül összeforgatom a fehérjével a masszát. Jól kivajazott sütőedényben 180 fokon nagyjából 25 perc alatt készre sütöm.

Jó kis délutáni uzsonna lesz belőle.

2012. augusztus 24., péntek

Sós karamellás torta

Napjaink egyik legdivatosabb alapanyaga a sós karamella. Nem is csoda, hiszen őrületesen finom. A só még jobban kiemeli a karamella ízét, viszont ellensúlyozni tudja a tömény édességét. Egy aranyszabály van, csak kiváló minőségű sóval dolgozzunk (pl. fleur de sel vagy maldon, a lényeg, hogy az olcsó tengeri sóval nem lesz jó).

Nos, ez a torta csak úgy hirtelen felindulásból készült barátoknak, így a díszítést erősen hanyagoltam. Viszont a belseje hat vékony lap puha, kakaós piskótát rejt, közte vékony réteg sós karamellával, ami mindenért kárpótol.


Hozzávalók a kakaós piskótához (18 cm-es formához, Ladurée-féle, a receptért köszönet Noéminek), a felsorolt hozzávalókból kétszeres mennyiséget kell majd venni:

3 nagy bio tojás
75 g cukor
30 g liszt
22 g étkezési keményítő
15 g cukrozatlan kakaópor
egy csipet só

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből, sóból és a cukorból kemény habot verek. Hozzáadom a tojások sárgáját, beleszitálom a kakaót, a keményítőt és a lisztet. Lazán egyneművé keverem, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. Elegyengetem a tortaformában, 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt készre sütöm. (Végezzünk tűpróbát!)

A fenti piskótát ismét elkészítem.

A rácson kihűtött egész piskótákat három-három lapra vágom, félreteszem.


Hozzávalók a sós karamella krémhez:

70 g cukor
30 ml víz
180 ml zsíros tejszín
20 g méz
8-10 g maldon só
250 g fehér csokoládé
40 g puha vaj
14 g porított kakaóvaj, de ez elhagyható

A cukrot és a vizet egy lábasban felteszem melegedni, nem szükséges kevergetni. Közben a tejszínt, a mézet és a sót egy másik edényben összeforralom, félreteszem. Mikor a cukor barnás színűvé válik és karamellizálódott (vigyázat, ne égjen), leveszem a tűzről és óvatosan, folyamatos keverés mellett hozzáadagolom a forró tejszínt. Elkeverem benne a fehér csokoládét. Végezetül, mikor testhőmérsékletűre hűl, simára keverem a puha vajjal és a kakaóvajjal.

(Eredeti recept: Andrew Garrison Shotts, Praliné Zsuzsi tolmácsolásában, megtekinthető ITT.)

Összeállítom a tortát: a tortagyűrű aljára helyezek egy lap piskótát, ezt vékonyan megkenem a sós karamella kb. hatod részével, így rétegezem tovább a tortát. A formával együtt hűtőbe teszem a félig kész tortát, hogy jól összeálljon. Leválasztom a tortakarikát, és meglocsolom a tortát 90 g étcsokoládé és 45 g vaj összeolvasztott keverékével, melyet az oldalán is eloszlatok. A közepére szórok még néhány szem maldon sópelyhet, a szélére pedig a kimaradt sós karamellával megtöltött csészéket helyezem el.

Tálaljuk csak úgy magában vagy vanília fagylalttal, esetleg egy jó adag tejszínhabbal.



2012. augusztus 23., csütörtök

Szederfagylalt

Mivel az eperfagylalt nagyon bejött nekünk, most a múltkori mintájára szederből is elkészült. Édesen savanykás, gyönyörű színű szederből... Lehet ezt nem szeretni?


Hozzávalók:

500 g szeder (átpasszírozva 350 g)
200 g zsírdús tejföl
200 ml zsírdús tejszín
150 g porcukor

A szedret leturmixolom, átpasszírozom egy szűrőn, hogy megszabaduljak az apró magoktól. Hozzáadom a tejfölt, a tejszínt, a cukrot, tovább turmixolom. A keveréket néhány órán át hűtöm. Végül a fagylaltgépre bízom a munka befejezését, 40 perc alatt el is készül a gyönyörű, lila fagylalt.

Gép nélkül: műanyag dobozban irány a fagyasztó, majd néhányszor botmixerrel vagy villával jól átkeverem, hogy ne legyenek benne jégszilánkok.

(Alapötlet a Csak a Puffinon.)

2012. augusztus 21., kedd

Málnás-mákos torta - SAD VIII.

Sem máktortának, sem pedig málnatortának nem merném nevezni, de ez mindegy is, mert egyszerűen csak meg kell sütni és kész. Az indok egyszerű, egy óra alatt elkészíthető, az összehatás pedig nagyon jó! Savanykás málna, kesernyés kakaó és jellegzetes mák íz keveredik, mindezt pedig a vaníliás mascarpone fogja össze.


A torta a SAD (Süss! Alkoss! Díszíts!) nyolcadik fordulójára készült, melynek ehavi háziasszonya Petra. Eredetileg valami sárga málnás édességet terveztem, de a málna egy nappal korábban ért be, így jól lemaradtam róla a piacon.

Azt, hogy kívülről hogy maszatoltam össze, nézzétek el nekem, nem volt időm lehűteni a tortát és a krémet. No, nem magyarázkodom tovább, itt a recept:

Hozzávalók a kakaós piskótához (18 cm-es formához, Ladurée-féle, a receptért köszönet Noéminek):

3 nagy bio tojás
75 g cukor
30 g liszt
22 g étkezési keményítő
15 g cukrozatlan kakaópor
egy csipet só

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből, sóból és a cukorból kemény habot verek. Hozzáadom a tojások sárgáját, beleszitálom a kakaót, a keményítőt és a lisztet. Lazán egyneművé keverem, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. Elegyengetem a tortaformában, 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt készre sütöm. (Végezzünk tűpróbát!)

Hozzávalók a mákos piskótához (18 cm-es formához):

3 nagy bio tojás
75 g cukor
30 g liszt
22 g étkezési keményítő
30 g mák
egy csipet só

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből, sóból és 50 g cukorból kemény habot verek. A mákot 25 g cukorral megdarálom. Hozzáadom a habhoz a tojások sárgáját, beleszitálom a cukros mákot, a keményítőt és a lisztet. Lazán egyneművé keverem, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. Elegyengetem a tortaformában, 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt készre sütöm. (Végezzünk tűpróbát!)

Hozzávalók a krémhez:

250 g mascarpone
200 ml hideg, zsírdús tejszín
100 g porcukor
egy rúd vanília kikapart magjai
ízlés szerint citrom- vagy narancshéj

+ A lapok közé egy kis üveg (kb. 300 g) házi málnalekvár, a tetejére 200 g málna.

A tejszínből kemény habot verek. A krémsajtot robotgéppel összekeverem a porcukorral, a vaníliával és a citrushéjjal. Óvatosan összevegyítem a tejszínt és a krémet, a hűtőbe teszem, míg megsütöm a piskótákat.


Mindkét piskótát félbe vágom. A tortakarika aljára helyezek egy réteg kakaós piskótát, megkenem 2-3 nagy ek. málnalekvárral, majd eloszlatom rajta a krém negyedét. Erre jön az egyik mákos lap, újabb adag lekvár és krém. Megint mákos lap, lekvár, krém. A felső piskóta ismét kakaós lap. (Itt már erősen kellett küzdenem, hogy beleférjen a formába.) A tortát formástól behűtöm néhány órára (sietősebb verziónál mehet a fagyasztóba is). Miután összeáll a torta, rákenem a kimaradt krémet, megszórom egy kis mákkal, végül ráhalmozom a málnaszemeket.


2012. augusztus 13., hétfő

Pisztáciakrémes bonbon, avagy az elronthatatlan macaron

Tudom, tudom, teljes képzavar a cím. De mégsem egészen. Meghoztam ugyanis az elronthatatlan macaron titkát, vagyis készítsük bonbonformában! Napjaink egyik legdivatosabb és legdrágább süteményét nem olyan könnyű ám elkészíteni. Még ha sikerül is küldőre, nem biztos, hogy az állaga is megfelelő. Rengeteg türelem és tapasztalat szükséges a jó macaron elkészítéséhez. Nekem nagyjából 50%-os a rátám, vagyis nagyjából a fele végül nem a süteményes tálon végzi. Ezentúl biztosra megyek, az elbűvölő forma marad, viszont csokoládét fog rejteni.


A formába rögtön beleszerettem, ráadásul temérdek díszítési lehetőséget tartogat. Ezúttal egy egyszerű, de igazán finom pisztáciás tölteléket kapott.

Hozzávalók:

300 g 80%-os étcsokoládé
1%-nyi porított kakaóvaj

180 g pisztácia paszta (házi készítésű)

A csokoládét temperálom a kakaóvajjal, elkészítem a bonbonhüvelyeket. Lehűtöm, majd szilárdulás után nyomózsákból a mélyedésekbe adagolom a pisztáciakrémet, helyet hagyva a lezárásnak. 20 perc hűtő, végül újratemperált csokoládéval lezárom a bonbonokat. További 20 perc hűtés után kifordítom az elkészült csokoládét a formából.


Hozzávalók a pisztácia pasztához (kb. 200 g lesz belőle):

50 g tisztított pisztácia (100 g a héjával együtt)
50 g tisztított mandula
60 g kristálycukor
60 ml forró víz
egy csipet só

Először a héjától megtisztított pisztáciát blansírozom. Ehhez egy kis edényben vizet forralok, a forrásban lévő vízbe dobom a pisztáciát, egy percig forralom, majd leszűröm. Végezetül a forró pisztáciákat kicsúsztatom a héjukból. Nem olyan nehéz, mint amilyennek tűnik. :-) Ha a mandulán rajta van a vékony héja, azzal is elvégzem a műveletet, de én tisztítottat szoktam vásárolni. A mandulát és a pisztáciát elektromos aprítóban simára pürésítem. Hozzáadom a forró vizet és a csipet sót, tovább pürésítem. Ha túl sűrűnek találjuk, még nyugodtan hígíthatjuk egy kis vízzel. Végezetül édesítsük a cukorral. Érdemes közben kóstolni, hogy a saját ízlésünkre formáljuk. (A recept Heiditől.)

2012. augusztus 10., péntek

Bogyó és Babóca torta

Valószínűleg nincs olyan kisgyermekes anyuka, aki ne ismerné Bartos Erika tündéri figuráit, Bogyót és Babócát, no meg persze a többi erdőlakót, akik állandóan valami új kalandba keverednek. PindUraság imádja, így bizony nálunk is naponta csendül fel a rajzfilm zenéje, nézünk pár részt, elolvasunk néhány mesét, így már én is kívülről fújom a történeteket.

Ez a torta a nagy évszakos mesekönyvön alapul, az oldalán próbáltam az átmeneteket jelezni, felkerült rá néhány ismerős helyszín, figura. Több-kevesebb sikerrel, ezt azért hozzátenném. Én kis naiv, azt hittem, hogy jó sok figurát rá tudok még tenni az oldalára, de annyira folyt a fekete festék, hogy inkább feladtam.

No, ilyen lett, közel sem tökéletes. A belseje gyerekbarát tejcsokis, ezúttal tonkabab nélkül. :-)



A százlábú, akit Karácsonykor mentenek meg:


A cseresznyefák, háttérben a szivárvány csúszda:





Azért egy darabig megint nem vágyom rá, hogy burkolt tortát készítsek. :-)

2012. augusztus 9., csütörtök

Tonkababos trüffel

Lassan nyitnom kell egy tonkabab címkét is, már annyi recept van. :-) Elkezdtem próbálkozni a forma nélkül készíthető bonbonokkal is, főleg mivel épp be volt fogva az összes formám. Meg aztán ezt a mártogatós dolgot kellene gyakorolnom. Első próbálkozásként született ez a trüffel, mely ízében nem igazán, de állagában annál inkább eltér az eddigi bonbontól. A technikai alapot Vianne csillagánizsos trüffel leírása szolgáltatta hozzá.


Hozzávalók:

125 g 46%-os madagaszkári tejcsokoládé
60 ml zsíros tejszín
20 g puha vaj
1 tonkabab
100g 60%-os amazonasi étcsokoládé
1 g porított kakaóvaj
cukrozatlan kakaópor


A tejszínbe belereszelem a tonkababot és felforralom, közben megolvasztom a tejcsokoládét. A forró tejszínt 3-4 részletben a óvatosan a csokoládéhoz adagolom, hozben mindig simára keverem. A krémet lehűtöm. Miután kihűlt és kezd szilárdulni, hozzáadom a vajat, robotgéppel felhabosítom. Habzsákból csigákat nyomok egy sütőpapírra, néhány órára hűtőbe teszem.


Az étcsokoládét a kakaóvajjal temperálom, megmártom benne a kis csigákat, lecsepegtetem, egy rácsra teszem. Itt kell megjegyeznem, hogy érdemesebb sütőpapírra tenni, mert a rács bizony letépte az aljáról a megszilárdult csokit, így javítgatni kellett. A még meg nem szilárdult csokiburokra óvatosan kakaóport szitálok.


Kívül kesernyés, roppanós burkú étcsokoládé, belül lágy, habos, olvadós, fűszeres tejcsokoládé, veszélyes...

2012. augusztus 8., szerda

Kivi sörbet

Nyáron sokszor elfelejtek kivit enni, nem csoda, hiszen rengeteg más, hazai gyümölcs érik ilyenkor, azonban egyszer-kétszer mégis eszembe jut. A savanykás íze mellett odáig vagyok a kis fekete, ropogós magokért is. Szerintem a legjobb kivi, a szinte szőr nélküli új-zélandi, de ilyenhez viszonylag ritkán lehet nálunk hozzájutni, így marad az olasz, savanykásabb.


Hozzávalók:

5-600 g kivi (tisztítva mérve, kb. 8 db)
100 g cukor
100 ml víz

A cukorból és a vízből egy lábasban szirupot készítek. Miután elolvadt a cukor, úgy 5 percig hagyom gyöngyözve forrni, hogy kicsit besűrűsödjön. A megtisztított kivit felkarikázom, ráöntöm a szirupot és simára turmixolom. Egy műanyag dobozban a fagyasztóba teszem hűlni a folyadékot. Hagyhatjuk ebben a dobozban, mikor jegesedni kezd, óránként jól keverjük át egy villával, mikor jó az állaga, tálaljuk. Én annál a pontnál, mikor már jól lehűl a gyümölcs, de még nem fagy meg, kiveszem a fagyasztóból és 30 percre a fagyigépbe teszem az alapot, így nem lesznek benne jégszilánkok.

Ötlet: Ildinyótól, akinek a menüje király, teszteltem! :-)

2012. augusztus 7., kedd

SAD ajándék sorsolás

Kedves SAD résztvevők! Tartoztam még Nektek egy sorsolással, hiszen ígértem, hogy valami apróságot kisorsolok a játékosok között. Sajnos az eredeti nyeremény nem érkezett meg, így nem húzom tovább az időt, lesz más. A nyeremény pedig egy doboz provance-i fűszerkeverék és egy liofilizált bogyó keverék. Ezekhez jár még két szem tonkabab. :-)


A sorsolást természetesen PindUraság végezte, a nyertes pedig:


Éva, gratulálok a nyereményedhez, remélem, hasznát veszed majd! Kérlek küldd el nekem e-mailben a címed, ahová küldhetem a nyereményed.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a részvételt!

Tonkababos csokoládétorta

Vagyis "Tonkabab Kata" újra akcióban. Egyszerűen nem tudom megállni, hogy amibe tejcsokoládé kerül, abba ne reszeljek bele rögtön egy tonkababot is. Ez a torta is ennek "esett áldozatul". A teteje kisebb-nagyobb marcipánkrumplikat kapott. az oldala eltérő magasságú, virágmintás csokoládélapokat. A szaténszalag pedig csak amolyan végső díszítés, semmi funkciója nincsen, a lapocskák szépen tapadtak a tortára.


Hozzávalók a piskótához (20 cm-es formában készítve):

3 tojás
75 g cukor
30 g liszt
22 g étkezési keményítő
15 g cukrozatlan kakaópor

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből és a cukorból kemény habot verek. Hozzáadom a tojások sárgáját, beleszitálom a kakaót, a keményítőt és a lisztet. Lazán egyneművé keverem, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. 170 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütöm.

Ez a Ladurée-féle piskóta recept, mellyel a Mandulasarkon találkoztam. Higgyétek el, pihe-puha, szaftos, nagyon kakaós piskótáról van szó, és egyáltalán nem esik össze, sőt, gyönyörűen egyenletesen sül át.

Ehhez a tortához kétszer sütöttem meg a piskótát, mindkettőt félbe vágtam, végül a négy lapból csak hármat használtam fel, mert elegendő volt annyi. Amennyiben ezt a verziót választjátok, használjátok a lejjebb megjelölt krém mennyiséget. Ha mégsem, és csak egy adag piskóta készül, akkor elég lesz a krém fele is hozzá.


Hozzávalók a krémhez:

250 g 46%-os madagaszkári tejcsokoládé
200 g vaj
300 ml zsíros habtejszín
1 tonkabab*

A csokoládét és a vajat egy edényben összeolvasztom, közben belereszelem a tonkababot. Mikor egyneművé olvadt, félreteszem hűlni. A hideg tejszínt kemény habbá verem, óvatosan összekeverem a lehűtött vajas keverékkel.

(A krém Dolce Vita receptjén alapul.)

Miután miden kész, elkezdem összerakni a tortát. Ehhez egy állítható vagy kapcsos tortaformára lesz szükség. Kiválasztom a legsimább felületű piskótalapot és félreteszem. A forma aljába helyezek egy lapot, rá a krém fele, elegyengetem, a következő lap, a krém másik fele, végül a félretett piskótalap. A formát hűtőbe teszem 2-3 órára. Ezalatt a krém gyönyörűen megszilárdul, a vaj és a csokoládé visszadermed.

100 g étcsokoládét és 50 g vajat összeolvasztok, bevonom vele a formából kivett tortát, a tetejét meghintem cukrozatlan kakaóporral, az előre elkészített csokoládélapokat pedig óvatosan (gumikesztyűben) ráhelyezem az oldalára.

A csokoládélapokat előző nap kell elkészíteni. Megmérem a forma kerületét, magasságát, kiszámolom, mennyi transzferfóliára** lesz szükség. Végül temperálom az étcsokoládét és elsimítom a fóliákon. Mikor szilárdulni kezd, egy éles késsel bevagdosom, úgy hogy nem vágom át a fóliát, így mikor teljesen megszilárdul, simán leválasztható a fólia és már fel is van szelve a lap. (A transzferfólia egyébként színezett kakaóvajat tartalmaz, amely "átvándorol" a csokoládéra miközben az szilárdul.)

A tetejére pedig az ünnepelt éveinek számát raktam ki marcipánburgonyából.

*Tonkabab beszerzési helyek: Culinaris, Fűszerész, ebay.
**Transzfer fólia beszerzési helyek: Food pack, Goodwill, Ázsia bolt...


Lássuk, mi lett a sorsa a kimarad árva piskótalapnak:


Leginkább maszatos sajttortának nevezném, de a fiúk hamar eltüntették. Mascarponés vaníliakrémmel és ibolyás cseresznyelekvárral, kandírozott ibolyával a tetején.

2012. augusztus 6., hétfő

A nyammm lángos

Nem szándékoztam a blogra is feltenni, de "Dizájnmenzás Bea" engedélyezte, hogy részt vegyek vele a dobozos játékában, melynek témája a lángos. Nyammm Zsófi ősi családi receptjét osztotta meg nemrégiben olvasóival, azóta osztatlan sikert arat mindenhol. Nem csoda, egy óra alatt elkészíthető, strand hangulatú finomság!


A játék lényege a lángos újragondolása. Én esküszöm, mindent megpróbáltam, újra és újra gondolkodtam rajta, de nem, nem tudok elszakadni a jó öreg sajtos-tejfölös lángostól, jó fokhagymásan. :-)

Hozzávalók:

300-350 ml langyos víz (nekem a 350 jött be, elképzelhető, hogy a liszt miatt)
2 tk. cukor
20 g friss élesztő
1 ek. só
500 g liszt (nekem eddig kenyérlisztből sikerült legjobban)
100 ml olaj
olaj a sütéshez

Egy nagy tálban összekeverem a vizet és a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, néhány percre magára hagyom. Hozzáadom a sót és a lisztet, majd laza tésztát keverek belőle a robotgép dagasztó villáival. Húsz percig konyharuhával letakarva, meleg helyen kelesztem.

A kelesztés után körbelocsolom az olajjal, jól kinyomkodom belőle a levegőt. Az olaj megakadályozza, hogy leragadjon a tészta. Újabb öt perces kelesztés következik.

Egy fém tálcát vékonyan kiolajozok, erre helyezem a kisütni kívánt gombócokat, közben felteszem az olajat egy serpenyőben melegedni. Mikor forró az olaj, a gombócot olajos kézzel lángos formájúra nyomkodom-húzkodom, gyorsan kisütöm, a felesleges olajat leitatom róla.

Én fokhagymás tejföllel és reszelt sajttal szeretem legjobban, no meg szeletelt újhagymával újra és újra. :-)

Barack sörbet

Igen, kattanásom van, és most már állandóan ilyenek lesznek a blogon. Ráadásul ez a japán barack már jó ideje nagy kedvencem. Ha csak látok valahol, lecsapok rá, szerencsére egyre több helyen kapható. (Most épp az Aldiban vettem.) Ici-pici a magja, nem rohadt belül, márpedig az utóbbi időben csak ilyeneket kaptam nektarinból a piacon és nagyon elegem lett. A húsa pedig gyönyörű fehér.


Hozzávalók:

600 g barack (mag nélkül mérve, egyébként 6 db barackból)
100 g cukor
100 ml víz
1 rúd vanília kikapart magjai


A cukrot és a vizet összeforralom egy lábasban, néhány perc alatt sűrű szirupot főzök belőle, hagyom kihűlni. A kimagozott barackokat fagyasztóba teszem néhány órára. Végül összeturmixolom a fagyos gyümölcsöt, a szirupot és a vanília magokat. Fagyigépben 30 perc alatt elkészítem a sörbetet.

Gép nélkül: a gyümölcsös folyadékot egy előre behűtött dobozba teszem, majd óránként átkeverem botmixerrel vagy villával. Ezt négyszer-ötször megismétlem.

Az íze pedig pont mint a színe, olyan édeskés, selymes, rózsaszín. :-)))

2012. augusztus 3., péntek

A palacsinta

Most veszem csak észre, hogy a palacsinta alapreceptemről még nem is írtam. Akkor ezt most a kezdő háziasszonyok figyelmébe ajánlanám. Anyukám érzésre készíti, hatalmas adag tésztát kevert be gyerekkoromban. Ezerszer láttam, hogy csinálja, hogy süti, majd szedi ki a kék peremű, kopott bádogtálba, aminek a közepén egy narancssárga kismalac ül egy padon és nyalja a napon olvadozó fagylaltját. (Ugye érzitek, hogy máig ez a kedvenc edényem anyukámnál.)


Sok évi küzdelem és kudarc után, a sógornőm megosztotta velem a méregetős, tuti receptet, azóta nem röstellem elővenni a mérleget, és mindig tökéletesen sikerül!

Hozzávalók:

2 tojás
200 g liszt
400 ml tej
1 ek. cukor
egy csipet só
fél rúd vanília magjai / 1 tk. vanília-kivonat / 1 tasak vaníliás cukor
1 ek. olaj + a sütéshez

Az összes hozzávalót egy kancsóba teszem, jól összeturmixolom, végül a csomómentes tésztát olajozott serpenyőben kisütöm.


Adja magát a kérdés: Nektek melyik a kedvenc palacsintátok?

2012. augusztus 2., csütörtök

Fahéjas szilva sörbet

A minap vásároltam idén először az egyik kedvenc gyümölcsömből, a szilvából. Sajnos vörös húsút nem kaptam, pedig az a legeslegjobb szerintem. Teljesen biztos voltam benne, hogy szilvás lepény sül majd belőle. Nézegettem is a szakácskönyveimet, majd ihletet kaptam, dehogy lesz lepény, legyen sörbet! Magozás közben pedig felsejlettek gyerekkori emlékképeim, mikor hideg téli estéken bevackoltunk anyukámmal a tévé elé két nagy zacskó fagyos szilvával. Azok voltak ám a fagyos esték!


Hozzávalók:

5-600 g magozott szilva (lehet kék, vörös vagy ringló, de akár vegyesen is)
100 g cukor
100 ml víz
2 tk. fahéj
reszelt narancshéj


A kimagozott szilvát cikkekre vágom, beteszem egy műanyag dobozban néhány órára a fagyasztóba. Ha megfagyott, elkészítem a fahéjas cukorszirupot. Ehhez a vizet és a cukrot, az ízlés szerinti mennyiségű (nálam ez 2 tk.) fahéjjal és a narancshéjjal felteszem melegedni, a forrásponttól még néhány percig hagyom sűrűsödni, közben keverem, nehogy kifusson. Az így kapott sűrű szirupot hagyom kicsit hűlni, majd összeturmixolom a fagyott szilvával. Visszadugom a fagyasztóba. Ekkor még csúnya, barnás színe van, de ez a fagylaltgépben csodás lilás bordóvá alakul majd.

Az előre behűtött fagyigépben 30 perc alatt elkészítem a sörbetet.

Gép nélkül: a gyümölcsös folyadékot egy előre behűtött dobozba teszem, majd óránként átkeverem botmixerrel vagy villával. Ezt ötször-hatszor megismétlem.

Csodálatos szilvás gombóc íze lesz az idegesítő tészta nélkül. :-)

2012. augusztus 1., szerda

Passiógyümölcs fagylalt

Vannak olyan napok, mikor egész nap fagyi után ácsingózok, majd estére megérik bennem az elhatározás, hogy lépnem kell az ügyben. Ez a fagyi is ilyen okból született. Rögtön el is fogyott majdnem mind, a maradék állaga viszont már nem tetszett. Szóval, ha kipróbáljátok, akkor egyből tessék mindet megenni! :-) A passiógyümölcs püré szerintem bármilyen más gyümölcspürével helyettesíthető. Az alap pedig a nemrégiben kipróbált keményítős főzött alap, melyről egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a magvakból készült fagylaltokhoz passzol tökéletesen.


Hozzávalók:

500 ml teljes tej (3,5%-os zsírtartalmú)
150 g cukor
40 g étkezési keményítő
200 g passiógyümölcs püré
narancshéj ízlés szerint

450 ml tejet felforralok. Közben a maradék fél deci tejjel simára keverem a keményítőt és a cukrot. A forró tejbe teszem a keményítőset, lezárom a lángot, erősen kavarva besűrítem. Hozzáadom a gyümölcspürét, a narancshéjat, majd néhány óra alatt lehűtöm a hűtőben. Mikor már elég hideg az alap, elkészítem a gépben a fagylaltot.

Hogy miért került fel a saját kritikáim ellenére a blogra? Mert frissen azért állati finom, de főleg, mert Férjnek ízlett, ezt pedig ritkán mondhatom el!