Diós-mazsolás szaloncukor

És már itt is van a következő, nagyon ütős szaloncukor. Néhány nappal a készítés után már kicsit visszafogottabb, nagyon kellemesem rumos. De frissen kőkeményen üt! Ezt valószínűleg a 74%-os rum okozza, amelyben a mazsola hosszasan lubickolt. De képzeljük csak el: rum, mazsola, dió, kell ennél több? És igen, ismét a tejcsokoládéra szavaztam, és nem bántam meg!

A recept megtalálható a Kifőztük magazin decemberi számában is.

 

Hozzávalók (kb. 30 darabhoz):

50 g rumba áztatott mazsola (a mazsoláért köszönet a magzsola.hu-nak)
100 g dió
100 g tejcsokoládé
200 g ét- vagy tejcsokoládé

2 g porított kakaóvaj

A mazsolát néhány nappal a felhasználás előtt rumba áztatjuk. Késes aprítóba tesszük a diót, a mazsolát és az olvasztott tejcsokoládét, összedaráljuk. A masszát hagyjuk szilárdulni, nudlikat formázunk, felhasználásig visszatesszük a hűtőbe.

Egy lábasban vizet forralunk, majd lehúzzuk a tűzről. A csokoládét 40 fokosra melegítjük vízgőz felett, ügyelve rá, hogy a tál ne érintkezzen a vízzel. Folyamatos keverés mellett az étcsokoládét 35 fokig, a tejcsokoládét 33 fokig hűtjük, ekkor adjuk hozzá a 2 g kakaóvajat. Tovább hűtjük az étcsokoládét 32 fokig, a tejcsokoládét 30 fokig, ami a csokoládé felhasználási hőmérséklete. Villával belemártjuk a szaloncukrokat a csokoládéba, lecsepegtetjük a felesleget, majd óvatosan egy sütőpapírral bélelt tálcára helyezzük őket. (Hogy megtartsuk a csokoládé hőmérsékletét, néha együk vissza a vízgőz fölé a csokoládét és keverjük át.) Hagyjuk szobahőmérsékleten megszilárdulni a csokoládéburkot. Légmentesen záró dobozban viszonylag hosszú ideig eltartható, de a biztonság kedvéért betehetjük a hűtőbe, ha előre készítjük.