Mézzel és rozmaringgal karamellizált pekándiós bonbon
Nagyon szeretem a pekándiót, sokkal visszafogottabb az íze, mint a hagyományos dióé, a rozmaringgal pedig igazán jó párost alkotnak, ad neki egy sejtelmes fenyőízt a végén.
Hozzávalók:
220 g 80%-os Callebaut étcsokoládé
1%-nyi porított kakaóvaj
50 ml tejszín
50 g fehér csokoládé
1/2 tk. szárított rozmaring
25 g pekándió
2 ek. méz
A pekándiót felaprítom, egy száraz serpenyőben elkezdem pirítani, mikor már érződik a finom illata, hozzáadom a mézet és a rozmaringot. Mikor a méz elkezdi karamellizállni a diót (kb. 1-2 perc), lezárom a lángot és nagyon óvatosan hozzáadagolom az előzetesen felmelegített tejszínt. Simára keverem, majd a fehér csokoládét is beledobom. Addig keverem, míg a csokoládé felolvad. Lehűtöm. Nem marad folyós, inkább egy marcipán állagú masszát kapunk a végén.
A csokoládét temperálom a kakaóvajjal, elkészítem a bonbonhüvelyeket. A pekándiós masszából kis nudlikat készítek és belenyomkodom őket a mélyedésekbe, helyet hagyva a lezárásnak. Néhány percre a hűtőbe teszem, majd újratemperált csokoládéval lezárom a bonbonokat. Hűtőbe teszem nagyjából fél órára. Miután megdermedt teljesen a bonbon, kifordítom őket a formából.
A karamelltől édes, a pekándiótól és a rozmaringtól kissé füstös, szeretem és kész! :-)
Hozzávalók:
220 g 80%-os Callebaut étcsokoládé
1%-nyi porított kakaóvaj
50 ml tejszín
50 g fehér csokoládé
1/2 tk. szárított rozmaring
25 g pekándió
2 ek. méz
A pekándiót felaprítom, egy száraz serpenyőben elkezdem pirítani, mikor már érződik a finom illata, hozzáadom a mézet és a rozmaringot. Mikor a méz elkezdi karamellizállni a diót (kb. 1-2 perc), lezárom a lángot és nagyon óvatosan hozzáadagolom az előzetesen felmelegített tejszínt. Simára keverem, majd a fehér csokoládét is beledobom. Addig keverem, míg a csokoládé felolvad. Lehűtöm. Nem marad folyós, inkább egy marcipán állagú masszát kapunk a végén.
A csokoládét temperálom a kakaóvajjal, elkészítem a bonbonhüvelyeket. A pekándiós masszából kis nudlikat készítek és belenyomkodom őket a mélyedésekbe, helyet hagyva a lezárásnak. Néhány percre a hűtőbe teszem, majd újratemperált csokoládéval lezárom a bonbonokat. Hűtőbe teszem nagyjából fél órára. Miután megdermedt teljesen a bonbon, kifordítom őket a formából.
A karamelltől édes, a pekándiótól és a rozmaringtól kissé füstös, szeretem és kész! :-)
I feel inspired already. I love your photos.
VálaszTörlésTHX. :-)
TörlésOhh, hát ez nagyon fincsi lehet! Én is szeretem a pekándiót, csak sajna ritkán jutok hozzá. :(
VálaszTörlésÉn is, de akkor kihasználom! :-)
TörlésSzia!
VálaszTörlésNemrég akadtam a blogodra, és nagyon tetszik, ez a bonbon meg istenien néz ki! Kedvem lenne azonnal kimenni a konyhába, és elkészíteni valami hasonlót :) (csak energiám nincs már rá sajnos)
Köszönöm a kedves szavaidat, akkor ha lesz egy kis energiád, ess neki! :-)
TörlésJaj, nekem kell ez a bonbon... nálam is megírtam,hogy ezzel álmodtam éjszaka, valami hihetetlen hatással volt rám. Legalább nyolcszor megnéztem már :-) :-) Csodákat tudsz alkotni!
VálaszTörlésDe jó neked, nekem rémálmaim voltak. :-) Akkor félreteszem a maradék pekándiót és kapsz majd. :-)
TörlésMindig tudtam, hogy egy tündér vagy!!
TörlésMá'meg pirulok. :-))
TörlésHmm....ismét egy csudafincsi bonbon
VálaszTörlésCsuda jó ez a bonbonod is, lassan már nem is tudnék választani közülük ;)
VálaszTörlésKöszi csajok, nem is kell választani, csak enni, ami épp van! :-)
VálaszTörlésNa, neked is bejött a rozmaring? Klassz ez az összeállítás. Szeretem az ötleteidet.
VálaszTörlésBoldog húsvétot kívánok nektek! :))))
Hú, nagyon! :-) Nektek is Petra, köszönöm! :-))
VálaszTörlés