2013. február 27., szerda

Pisztáciás túrótorta

Amikor a gyermek egy hétig óbégat, hogy "Kérek tortát!" elég nehéz megállni, hogy ne süssek neki valamelyik nap ebédre egyet. Méghozzá túrósat, hiszen az a legnagyobb kedvenc. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy nem hajlandó megkóstolni, és megrendezi a héten a harmadik "üvöltök torkom szakadtából az ebéd miatt" műsorát. Anya meg kiborul és megeszi a torta nemmondommeghányad részét. :-)

De a lényeg, a torta nem rossz, még ha egy kétéves ezt is állítja, sőt... Az ihletet a pisztáciás túrófagylalt adta, aminek a képe valamelyik nap akadt a kezem ügyébe, és azóta is azon gondolkozom, hogyan tudnám betuszkolni a fagyasztóba a fagylaltgépem tartályát. Még nem sikerült helyet felszabadítani, szóval addig is marad a tortásított verzió.


Hozzávalók a kakaós piskótához (18 cm-es formához, Ladurée-féle, a receptért köszönet Noéminek):

3 nagy tojás
75 g cukor
30 g liszt
22 g étkezési keményítő
15 g cukrozatlan kakaópor
1 kezeletlen narancs lereszelt héja
egy csipet só 

Hozzávalók a krémhez: 

250 g túró
125 g mascarpone
1 kezeletlen narancs lereszelt héja
1 rúd vanília kikapart magjai
100 g cukor
100 ml hideg tejszín (állati eredetű, 30%-os)

Hozzávalók a pisztáciapasztához:

50 g tisztított, blansírozott pisztácia (héjastól mérve kb. 100 g)
25ml forró víz
30 g cukor

A tetejére: 

kb. 25 g tisztított, blansírozott pisztácia durva darabokra vágva


A tojásokat szétválasztom, a fehérjéből, sóból és a cukorból kemény habot verek. Hozzáadom a tojások sárgáját, a narancshéjat, beleszitálom a kakaót, a keményítőt és a lisztet. Lazán egyneművé keverem, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. Elegyengetem a 18 cm-es tortaformában (az alját sütőpapírral kibélelem), 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt készre sütöm. (Végezzünk tűpróbát!)

Amíg a piskóta sül, elkészítem a krémet és a pisztáciapasztát.A krémhez robotgéppel kemény habbá verem a hideg habtejszínt. Összekeverem a túrót, a krémsajtot, a cukrot, a vaníliát és a narancshéjat, végül óvatosan beleforgatom a felvert tejszínt, hűtőbe teszem. 

A pisztáciát megtisztítom, majd blansírozom, hogy megszabaduljak a vékony hártyától is. Ehhez vizet forralok és a magokat 1-2 percre a forrásban lévő vízbe dobom. Szűrőkanállal kiszedem és lehúzom róluk a vékony héjat. A legzöldebb példányokat félreteszem a torta tetejére. A többit késes aprítóba teszem, megdarálom, közben hozzáadom a forró vizet és tovább pépesítem. A legvégén édesítem a cukorral, addig pürésítem tovább, míg nagyjából egyneművé válik.

 
A kihűlt piskótát kettévágom. Közben megtisztítom a tortaformát. A "csúnyábbik" lapot visszahelyezem a formába, megkenem a pisztáciapasztával. Egyenletesen eloszlatom rajta a túrókrém 3/4-ed részét, lezárom a szebbik lappal. Hűtőbe teszem a tortát egy órára. Leválasztom róla a tortakarikát, a maradék krémmel megkenem a tetejét és megszórom a durvára vágott pisztáciával. Természetesen a torta oldalát is bevonhatjuk a krémmel, akkor egy kicsit többet tegyünk félre. Kis időre visszateszem a hűtőbe, aztán megpróbálom mégis megszerettetni PindÚrral. 




2013. február 22., péntek

Hókifli, amilyennek lennie kell

Minden egy decemberi estén kezdődött... Akkor kóstoltam először Viki szilvalekváros hókiflijét. Igen, minden bizonnyal csak én kóstoltam, mert másnak egészen biztosan nem jutott belőle azon a rendezvényen. Csak ettem és ettem, nem, nem lehetett vele leállni. Azóta is folyamatosan sírtam-ríttam, hogy nekem először is mindenképpen kell szilvalekvár, olyan cukor nélküli, napokig főzött csodalekvár, aztán meg kell abból bukta és hókifli. Viki javaslatára beszereztem beregi 100%-os szilvalekvárt (a madaras teszkóban a lekváros polcon), nagyon jó, de egy tepsi bukta után máris az üveg fenekére néztem. Szepy úgy tűnik nem bírta tovább, megesett rajtam a szíve és megajándékozott egy üveg Moha-féle lekvárral. Egy nap sem telt bele és már ott is álltam a konyhában, gyúrtam a tésztát, szaggattam a köröket, töltöttem, csavartam, sütöttem, hempergettem, ettem, ettem, ettem...

Nincs vita, sütni kell. Sütni kell hókiflit. Sütni kell Szamóca-féle hókiflit. Ennyi.


Hozzávalók (30 óriási hókiflihez):

500 g finomliszt
250 g vaj
150 g zsíros tejföl
egy csipet só
kb. 300 g 100% szilvalekvár
vaníliás porcukor

A hideg vajat felkockázom, elmorzsolom a liszttel, amibe egy csipet sót teszünk. Türelem, az ujjaink végével morzsolgassuk a vajat. Ha ez sikerült, összegyúrom a tejföllel. Én itt megfeleztem a tésztát, hogy később  egyszerűbb legyen bánni vele, befóliáztam és néhány órára a hűtőbe tettem.

A tésztát vékonyan lisztezett felületen kinyújtom 1-2 mm vastagságúra és kiszaggatom egy kb. 7 cm-es kör alakú kiszúróval. Mindegyik kör kap egy teáskanálnyi lekvárt, feltekerem, megizgatom a kis kifliket. Sütőpapírral bélelt sütőlapon 13-15 perc alatt készre sütöm őket 180 fokos sütőben. Vaníliás porcukorban alaposan meghempergetem a forró kifliket.


A terv az volt, hogy majd egész héten rájárok a kiflikre, de Férj keresztülhúzta a számításomat, közölte, hogy bizony nem képes abbahagyni a kiflievést...

2013. február 20., szerda

Mogyorós brownie

Huhh, jöhet valami nagyon csokis? Én egy jó ideje nem rajongok túlzottan a csokoládés édességekért, főleg amikbe belesütjük a csokoládét. De kivételt tettem és milyen jól is tettem! Éppen jó ragacsos maradt a belseje, a mogyorótól pedig lett némi nutella hatása. És a legjobb benne a só! Megszegtem ugyanis a legtöbb szakácskönyv szerint alkalmazott szabályt, és sós vajat használtam a tésztához. Mégpedig olyat, amiben nagy tengeri só darabok vannak. Nagyon jó volt ezekre rábukkanni a süteményben, szívből ajánlom, próbáljátok ki!


Hozzávalók:

125 g magas kakaótartalmú étcsokoládé (70-80%)
125 g vaj (bátrabbaknak sós)
2 tojás
150 g cukor (nálam vegyesen: 50 g házi vaníliás cukor, 50g demerara, 50 g melaszos nádcukor) 
50 g liszt
50 g őrölt török mogyoró

A vajat és az étcsokoládét összeolvasztom egy vastag falú lábasban, vagy alacsony fokozaton beteszem a mikróba, gyakran átkeverem. A tojást jól elkeverem a három fajta cukorral egyszerűen egy villa vagy habverő segítségével. (Természetesen nem kell három cukorból készíteni, de a sima fehér kristálycukrot érdemes nádcukorra cserélni, ehhez akár az aldiban is hozzájuthatunk.)

A tojásos cukrot és a vajas csokoládét összekeverem, hozzáadom a lisztet és az őrölt mogyorót, simára keverem.

Sütőpapírral bélelt 20 x 15 cm-es sütőedényben, 180 fokon 18-20 perc alatt készre sütöm. A tűpróbánál maradjon ragacsos a fogvájó, de a tészta teteje legyen száraz.

2013. február 16., szombat

Szerelmesek tortája, avagy a nagyon málnás csokoládétorta

Hogy mitől a szerelmeseké? Csak ennyit mondok, temérdek csokoládé, tejszín, vanília, málna, a többit pedig tessék utánagondolni...

A recept megtalálható sok más finomsággal együtt a Kifőztük februári számában. Az újság ingyenesen letölthető ITT.




Hozzávalók a tésztához (18 cm-es formában sütve):

200 g étcsokoládé
100 g vaj
4 tojás
50 g porcukor

Hozzávalók a krémhez:
150 ml hideg tejszín
200 g krémsajt
100 g porcukor
1 narancs lereszelt héja
1 rúd vanília kikapart magjai

a tetejére:
100 g málnadzsem
150 g friss vagy fagyasztott málna



Az étcsokoládét és a vajat összeolvasztjuk, félretesszük. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a porcukorral fehéredésig keverjük, hozzáadjuk a csokoládés vajat, simára keverjük. Óvatos mozdulatokkal eldolgozzuk a masszában a fehérjehabot is. A tortaformában egyenletesen eloszlatjuk a tésztát, 180 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük, rácson hagyjuk kihűlni. 

A tejszínt kemény habbá verjük. A krémsajtban eldolgozzuk a cukrot, a vaníliát és a narancshéjat, majd nagy mozdulatokkal belekeverjük a tejszínt, hűtőben pihentetjük felhasználásig.
A kihűlt csokoládés alapot megkenjük a málnadzsemmel, eloszlatjuk rajta a tejszínes krémet. Legalább begy órára hűtőbe tesszük. tálalás előtt megszórjuk bőségesen málnával.
 

2013. február 13., szerda

Kandírozott citromhéj

Ha már készült narancshéj, miért ne készülhetne citromhéj is. Sikerült hozzájutnom teljesen kezeletlen héjú citromhoz. Illatos, biztonságos, de hogy ne legyen olyan szép a történet, nagyon hamar meg is romlik. Ez akkor fáj igazán, amikor az elég borsos áron vásárolt citromnak a negyedét kidobja az ember. Jó hír, hogy az aldiban is hozzá lehet jutni természetes viasszal kezelt citromhoz, barátságosabb áron. Azért ezt sem árt jó alaposan lesikálni.



Hozzávalók:

citromhéj
cukor
víz

A citromok héjáról eltávolítom a belső fehér rész nagyját (nem gond, ha a fele rajta marad), felszeletelem. A héjakat egy edénybe öntöm, felengedem vízzel, felforralom, hagyom egy percig forrni, majd átszűröm és lecserélem a vizet. Ezt a folyamatot összesen négyszer végzem el. Lemérem a héjak súlyát, hozzáadok azonos mennyiségű cukrot és felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi. Addig főzöm a szirupban a héjakat, míg szinte átlátszóvá válnak. Ekkora már a szirup eléggé besűrűsödik, csak egy vékony rétegben marad meg a fazék aljában. Kristálycukrot megdarálok közepes finomságúra, éppen csak a porcukornál kicsit durvább állagúra. A szirupban megpuhult héjakat szűrőkanállal kiszedem, meghempergetem a cukorban. Egy tálcán szétterítem, 2-3 napig hagyom száradni, jól záró dobozban tárolom.



Ennek a receptnek az alapját is Ildi leírása adta.

2013. február 12., kedd

Hamis pain au chocolat

Szégyellem magam, de még soha nem próbálkoztam croissant készítéssel itthon. Egyszer ígérem az is sorra fog kerülni. Szóval eredetileg croissant tésztából készült csokoládés péksüteményről van szó eredetileg. Vegyük úgy, hogy ez a tőlem megszokott lusta verzió.


Hozzávalók:

275 g kész leveles tészta (készre nyújtott, lidl, ugye milyen lusta?)
100 g étcsokoládé (ezúttal pisztáciás)
1 tojás
1 ek. tej

A leveles tésztából 10 téglalapot vágok ki. A csokoládét keresztben 20 szeletre vágom. Mindegyik téglalap keskenyebb oldalának a végére helyezek egy csokoládé csíkot. tekerek rajta egyet és újabb csokoládérudat teszek rá. Feltekerem a tésztát, összenyomom a végét, hogy ne nyíljon ki. A tojást és a tejet elhabarom, megkenem vele mindegyik kis táska tetejét. Sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket és 170 fokra előmelegített sütőben nagyjából 20 perc alatt készre sütöm.

Forrón az igazi egy pohár hideg tejjel...

2013. február 5., kedd

Meggyes marcipángolyó pisztáciabundában

Az egyik legkönnyebben és leggyorsabban elkészíthető bonbonféleség, ha a marcipánt összegyúrjuk valami ízesítővel és bevonjuk csokoládéval. A siker garantált!

A receptet megtaláljátok a Kifőztük magazin februári számában, mely ingyenesen letölthető az oldalról.


Hozzávalók (kb. 15 darabhoz):

100 g marcipán
50 g aszalt vagy 10 g fagyasztva szárított meggy
150 g étcsokoládé
1,5 g porított kakaóvaj
50 g sótlan pisztácia

A meggyet aprítógépben alaposan megdaráljuk, belegyúrjuk a marcipánba. Az ízesített marcipánból golyókat formázunk, felhasználásig hűtőbe tesszük. A pisztáciát ízlés szerinti finomságúra őröljük, félretesszük.

Az étcsokoládét vízgőz fölött 40-45 fok közé melegítjük, majd folyamatos keverés mellett hideg felületen visszahűtjük 35 fokig. Ekkor hozzáadjuk a porított kakaóvajat. Tovább keverve 32 fokig hűtjük a csokoládé hőmérsékletét.

A golyókat villa segítségével megmártjuk a csokoládéban, lecsepegtetjük, majd rögtön meghempergetjük az őrölt pisztáciában, végül egy sütőpapírra helyezve megvárjuk, míg megdermed a csokoládéburok. A golyók bevonása közben ellenőrizzük a csokoládé hőmérsékletét! Ha szükséges, helyezzük vissza a tálat néhány másodpercre a vízgőz fölé a csokoládé ideális hőmérsékletének megtartása érdekében.