2012. november 4., vasárnap

Sült túrótorta négyszer, négyféle képpen

Évekkel ezelőtt kezdődött, mikor is Férj kedvenc süteményévé lépett elő a sült túrótorta udvarlása hajnalán. Tény, hogy akkoriban jól készítették egy bizonyos cukrászdában, de sajnos jócskán megkopott a minősége lassan egy évtized alatt. Azóta sok-sok próbálkozás után sikerült kifejleszteni a kedvenc verziónkat. Vékony tészta az alján, házi narancslekvár a tetején és a töltelékben. Tökéletes! Ezen kívül még három verziót mutatok, ugyanezen recept felhasználásával.

Hogy ezúttal miért pont négy? Mert egy kedves bloggerinának, Nyammm Zsófinak (aki nem mellesleg méltán híres a majd fél évszázados lángos receptjéről) ez a kedvenc száma. Ennek kapcsán indította EZT a kis játékot. Kedves Zsófi, fogadd ezt a néhány túrós finomságot sok szeretettel tőlem.


Hozzávalók (18-22 cm-es formához):

a tészta:

125 g liszt
50 g vaj
50 g cukor
1 tojás
egy csipet só

a töltelék:

500 g túró
100 g nagyon puha vaj
100 g cukor
50 g étkezési keményítő
4 tojás
1 rúd vanília vagy vanília-kivonat (esetleg a cukor legyen vaníliás cukor)

+ amit mindig variálok:
3 nagy ek. házi narancslekvár
vagy
narancs- vagy citromhéj reszelve
+ízlés szerint mazsola vagy kandírozott gyümölcsök


A tészta hozzávalóit összedolgozom kézzel vagy késes robotgéppel, folpackba csomagolom és legalább egy órára hűtőbe teszem.

A töltelék összes hozzávalóját egy nagy tálba teszem és alaposan összeturmixolom botmixerrel, de robotgépet is használhatunk. Ha mazsolát teszek bele, természetesen azt nem turmixolom.

Ha könnyebb tésztát szeretnénk kapni, a tojások fehérjét külön is felvethetjük, majd óvatosan forgassuk a masszába. Viszont így kicsit szárazabb lesz, részemről maradok a tömör és nedvesebb verziónál.

A tortaformát előkészítem, az aljába sütőpapírt vágok, az oldalát kivajazom. A tésztát kinyújtom és a forma aljába szabom, vagy csak kézzel belenyomkodom. Érdemes viszonylag vékony tésztaréteget használni, a kimaradt tészta egy hétig biztosan eláll a hűtőben, így a következő hétvégi adaghoz már meg is lesz az alapunk.

A tölteléket a formába kanalazom, elegyengetem, végül 160 fokra előmelegített sütőben kb. 60 perc alatt készre sütöm.

A tetején oszlassuk el a kedvenc lekvárunkat. A fenti képeken házi feketeribizli lekvárt használtam, de az alábbi, narancslekvárosnál jobb nem létezik, ez meggyőződésem. :-)


Amikor nincs semmi kedvem a tészta alapot összegyúrni, kivajazok egy szögletes kenyérsütő formát, a töltelékbe teszek egy nagy marék mazsolát, így sütöm meg.


És a végső verzió, lepénynek sütve, sütés előtt rákanalazok egy üveg lekvárt, amit egy kanál nyelével márványosan eloszlatok.


Ha kedvetek támad, próbáljátok ki valamelyik verziót. Én teljes elfogultsággal a narancslekváros változatot ajánlom. :-)


8 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta mindegyik! A márványos tetszik a legjobban. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm Pixie, na igen, az sem rossz, még van egy szeletke, ha szeretnéd... :-)

      Törlés
  2. Feketeribizli-narancs után a másik kettő is jöhet!csodásak!

    VálaszTörlés
  3. Én is a narancsosat választanám először, aztán a tészta nélkülit, meg a ribizli lekvárost...!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, a narancsnak nincsen párja. :-)

      Törlés