Ibolyás-cseresznyés bonbon (SAD IX.)

Praliné Zsuzsi teljesen fellelkesített az aktuális SAD kiírásával, így már a második bejegyzésemet hozom ebben a témában, vagyis a pöttyösben. Azt már csak zárójelesen jegyzem meg, hogy van ám csíkos is, ami kész van vagy fél éve, de a lustaságom visszatart a megírásától.

Tehát ismét fehér csokoládé burok, hogy jól látszanak azok a kis lila pöttyöcskék, mert ugye nevezzük annak őket. Volt ennek a bonbonnak egy első variációja, ami édesebb volt, de mára finomítottam rajta és boldogan jelenthetem, hogy fehér burok ide, fehér burok oda, nekem bizony ízlik!


Az ibolyával ízesített csokoládéburok elképesztően finom. (Ilyenkor szokták megkérdezni, hogy milyen ízű az ibolya, és igen, a válasz az, hogy olyan, mint az illata.) Először megsimogat a fehér csokoládé édeskés íze, majd - mikor már feladnánk a reményt - jön az a gyönyörű hosszasan elnyúló édeskés virágíz, maga a csokoládéba varázsolt tavasz. A tavaszból a nyárba visz minket a burok alatt megbúvó ibolyás cseresznyelekvár rétege, végül pedig az arriba étcsokoládé kifinomult, kesernyés ízével megérkezünk az őszbe.



Hozzávalók:

260 g fehér csokoládé
1%-nyi porított kakaóvaj
8-10 kandírozott ibolya (beszerezhető pl. a Culinarisban)

kb. 70 g ibolyás cseresznyelekvár (természetesen más lekvárral is helyettesíthető)
3 ek. liofilizált (fagyasztva szárított) meggy
90 ml zsíros tejszín
75 g arriba superieur 81%-os étcsokoládé

A kandírozott ibolyákat késes aprítóban finom porrá őrölöm, majd pici lyukú szűrőn átszitálom. A szűrő által felfogott nagyobb szirom darabokat félreteszem. A burokhoz temperálom a kakaóvajjal a fehér csokoládét, az őrölt ibolyát a kakaóvajjal együtt adom a csokoládéhoz. A csokoládét az előmelegített formába teszem, kiütögetem belőle a levegőt, majd hagyom kicsit szilárdulni. Kicsepegtetem a felesleges csokoládét és lefelé fordítom a formát, hogy egyenletes burkot kapjak. Szilárdulásig (5-10 perc) hűtőbe teszem a formát.

Az étcsokoládét vízgőz felett megolvasztom, a felforralt tejszínt több részletben hozzákeverem. Félreteszem.

A forma mélyedéseibe beleszórom a félretett nagyobb virágdarabokat, amiket nem tudtam a buroknál felhasználni, majd nyomózsákból adagolva félig feltöltöm a lekvárral a hüvelyeket. Néhány percre visszateszem a hűtőbe, majd rámorzsolom a meggydarabokat, végül az étcsokoládés ganache-sal feltöltöm a formát, helyet hagyva a talpaknak. Visszateszem a formát a hűtőbe, amíg újratemperálom a fehér csokoládét, lezárom a bonbonokat. 20-30 perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.





Megjegyzések

  1. Fantasztikusan szép! Huu de megennék most egy-két-három, kis bonbonkát:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Küldenék is, ha lenne, de csak sós karamellás csészével tudok szolgálni e percben. :-) Az is játszik?

      Törlés
  2. Ez csodaszép lett, szinte érzem az ízét!

    VálaszTörlés
  3. Ahogy részletezted az ízét és a látvány hozzá ez már sok! Csodálatosan szép guszta és kérnék egy kis kostolót!:-))

    VálaszTörlés
  4. Kedvencem az ibolyás csoki, minden lehetséges formában! Nagyon jó ez az ötlet, hogy porítod és úgy színezed és ízesíted vele a csokit! Én még csak liogyümivel próbáltam, de most ezt a variációt is kipróbálom majd :)

    VálaszTörlés
  5. Kedvencem az ibolyás csoki, minden lehetséges formában! Nagyon jó ez az ötlet, hogy porítod és úgy színezed és ízesíted vele a csokit! Én még csak liogyümivel próbáltam, de most ezt a variációt is kipróbálom majd :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a lio gyümölccsel az a bajom, hogy nem tudom olyan nagyon finomra aprítani, persze lehet kapni port is, csak nálunk nem nagyon. Ennél azért arra kell figyelni, hogy a fehér csoki is édes, a kand. virág is javarészt cukor, így érdemes ellensúlyozni az ízeket.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések